A 2020-as év előrelépést és egyúttal visszaeséseket
is hozott az alapjogok védelme terén. Az FRA 2021. évi
alapjogi jelentése áttekinti a terület legfontosabb
fejleményeit, és felhívja a figyelmet az eredményekre,
illetve az aggályos kérdésekre.
Ez az összefoglaló az FRA által az alapjogi felmérése
alapján készített második jelentés legfontosabb
meglátásait mutatja be. A felmérés során mintegy
35 000 embertől gyűjtöttek adatokat számos, az
emberi jogokra különböző mértékben kiterjedő
kérdéssel kapcsolatos tapasztalataikról,
észrevételeikről és véleményeikről.
Az FRA mesterséges intelligenciával és alapvető jogokkal kapcsolatos jelentése konkrét példákkal illusztrálja, hogyan használják vagy próbálják használni az MI-t az EU-ban a vállalkozások és a közigazgatások. A jelentés négy kulcsfontosságú területre összpontosít: szociális ellátás, prediktív rendészet, egészségügyi ellátás és célzott marketing. A jelentés megvitatja az alapvető jogokkal kapcsolatos lehetséges hatásokat, és elemzi, hogyan veszik figyelembe ezeket a jogokat az MI-alkalmazások használatakor vagy fejlesztésekor.
A nemzeti emberi jogi intézmények (NHRI-k) az országos szintű emberijog-védelmi rendszer alapvető részét képezik. Figyelemfelkeltő tevékenységek, tanácsadás, nyomon követés és a hatóságok elszámoltatása révén központi szerepet töltenek be a napjaink jelentős emberi jogi kihívásai közötti eligazodásban – egyrészt kezelik a hátrányos megkülönböztetéshez és az egyenlőtlenséghez hasonló, tartósan fennálló aggályokat, másrészt a mesterséges intelligencia és a Covid19-világjárvány jogi vonatkozásaihoz hasonló, újszerű kérdéseket.
Ez az összefoglaló az FRA által az alapjogi
felméréséről készített első jelentés legfontosabb
meglátásait mutatja be. A felmérés során mintegy
35 000 embertől gyűjtöttek adatokat számos, az
emberi jogokra különböző mértékben kiterjedő
kérdéssel kapcsolatos tapasztalataikról,
észrevételeikről és véleményeikről.
A 2019-es év előrelépést és egyúttal visszaeséseket is
hozott az alapjogok védelme terén. Az FRA 2020. évi
alapjogi jelentése áttekinti a terület legfontosabb
fejleményeit, és felhívja a figyelmet az eredményekre,
illetve az aggályos kérdésekre. Ez a kiadvány ismerteti
az FRA véleményét az érintett tematikus területeken
bekövetkezett legfontosabb fejleményekről, és
összefoglalja a véleményt alátámasztó tényeket.
Ennek során tömör, de informatív áttekintést nyújt az
EU és tagállamai előtt álló fő alapjogi kihívásokról.
Ez a szóróanyag támogatja a hatóságok dolgozóit abban, hogy közérthető és hozzáférhető módon tudják tájékoztatni a bevándorlókat és menedékkérőket az ujjlenyomataik Eurodac általi feldolgozásáról.
A Szülői felügyelet nélkül maradt gyermekek a sajátjuktól eltérő uniós tagállamban című kézikönyv
célja, hogy megerősítse a gyermekvédelem valamennyi szereplőjének reakcióját. E lányok és fiúk
védelme elengedhetetlen, és az uniós tagállamok kötelezettsége, amely a nemzetközi és európai
jogi keretből származik. Az útmutató az emberkereskedelem gyermek áldozataira, valamint
a veszélynek kitett gyermekekre összpontosít, és végrehajtja Az uniós fellépés fokozása az
emberkereskedelem elleni küzdelem terén c. 2017. évi közleményt, továbbá figyelembe veszi az
azonosított mintákat, beleértve a bűncselekmény nemspecifikus jellegével kapcsolatosakat.
A 2018-as év előrelépést és visszaeséseket is hozott az alapjogok védelme terén. Az FRA 2019. évi alapjogi jelentése áttekinti a terület legfontosabb fejleményeit, és felhívja a figyelmet az eredményekre, illetve az aggályos kérdésekre . Ez a kiadvány ismerteti az FRA véleményét az érintett tematikus területeken bekövetkezett legfontosabb fejleményekről, és összefoglalja a véleményt alátámasztó tényeket.
A tagállamok kifejezett kötelezettsége a Charta alkalmazásának előmozdítása. Ezek az országismertetők támogatják ezt az erőfeszítést azáltal, hogy példákat mutatnak be a Charta alkalmazására, és rávilágítanak arra, hogy a Charta hogyan képvisel hozzáadott értéket.
Ez az összefoglaló vázolja az FRA által készített, az Európai Unióban a zsidó emberek gyűlölet-bűncselekményekkel, hátrányos megkülönböztetéssel és antiszemitizmussal kapcsolatos tapasztalatairól szóló második felmérés fő megállapításait. Ez világszerte a legnagyobb, zsidó emberekről szóló felmérés, amelyet valaha is végeztek.
Rendkívül korszerű emberi jogi jegyzékként számos olyan jogot foglal magában, amelyek más elfogadott alapjogi okmányokban nem szerepelnek, így a Charta papíron valóban jól mutat. Akik jól ismerik az uniós jog főbb elveit, rendszerint gyorsan fel tudják mondani, hogy a Charta az EU‑ra nézve mindig kötelező, a tagállamokra nézve viszont csak akkor, amikor „az uniós jogot hajtják végre”. De tulajdonképpen mit jelent a Chartának ez a sokat idézett 51. cikke?
A következő 10 tanács összefoglalja az FRA szakértői találkozóin, valamint a gyakorlati szakemberek szemináriumain és fókuszcsoportjain 2017-ben és 2018-ban a különböző területek kommunikációs és gyakorlati szakemberei által megfogalmazott főbb pontokat.
2017 előrelépést és visszaeséseket is jelentett az alapjogok védelme szempontjából. Az FRA 2018. évi alapjogi jelentése áttekinti a terület legfontosabb fejleményeit, és felhívja a figyelmet az eredményekre, illetve az aggályos kérdésekre.
Az információs technológiák gyors fejlődésével egyre nagyobb szükség van a személyes adatok erőteljes védelmére, amely jogot az Európai Unió és az Európa Tanács jogi eszközei egyaránt biztosítják. A technológiai fejlesztések kiterjesztik például a felügyelet, a beszélgetések lehallgatása és az adatok tárolása határait, ami új és hatalmas kihívásokat állít e jog biztosítása elé. Ez a kézikönyv azon gyakorló jogászok számára készült, akiknek a jog e fejlődő területe nem a szakterülete.
Az Európai Unióban a civil társadalmi szervezetek alapvető szerepet játszanak az alapvető jogok előmozdításában, ez ugyanakkor egyre nehezebb számukra a különböző jogi és gyakorlati korlátozások miatt. Jóllehet valamennyi uniós tagállamban léteznek kihívások, azok konkrét természete és mértéke eltérő. Az ezzel kapcsolatos adatok és kutatások – összehasonlító kutatást is ideértve – gyakran hiányoznak.
Az FRA jelentése ezért áttekinti az EU-ban emberi jogi területen működő, civil társadalmi szervezetek előtt álló kihívások különböző típusait és tendenciáit. Kiemeli továbbá azokat
az ígéretes gyakorlatokat, amelyek képesek ezeket az aggasztó tendenciákat ellensúlyozni.
Azzal, hogy a terrorizmus, a kibertámadások és a határokon átnyúló kifinomult bűnözői hálózatok egyre növekvő veszélyt jelentenek az EU-ban, a hírszerző szolgálatok munkája sürgetőbbé, összetettebbé és nemzetközibbé vált. Egy ilyen munka komolyan sértheti az alapvető jogokat, különösen a magánélethez és a személyes adatok védelméhez fűződő jogokat. Míg a folyamatos technológiai fejlődés súlyosbíthatja e jogsértések veszélyét, a hatékony felügyelet és jogorvoslat korlátozhatja a visszaélések lehetőségét.
Az európai megkülönböztetésmentességi jog, amelyet elsősorban a megkülönböztetésmentességről szóló uniós irányelvek, valamint az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezmény (EJEE) 14. cikke és 12. jegyzőkönyve alkot, különféle összefüggésekben tiltja a különböző okok alapján történő megkülönböztetést. Ez a kézikönyv az ebből a két, egymást kiegészítő rendszerként működő forrásból származó európai megkülönböztetésmentességi jogot vizsgálja meg; ennek során átfedések esetén rámutat felcserélhetőségükre, ugyanakkor felhívja a figyelmet az esetenként előforduló különbségekre is.
Azzal, hogy a felmérésben vizsgált romák 80%-a az országuk szegénységi küszöbe alatt él, a romák egyharmadának háztartásában nincs vezetékes víz, a roma gyerekek harmada olyan háztartásban lakik, ahol az előző hónapban valaki legalább egyszer éhesen ment aludni, és a roma gyerekek a nem roma társaik mögött kullognak a tanulás területén, a jelentés nyugtalanító, de megkerülhetetlen tényállásra hívja fel a figyelmet: az Európai Unió legnagyobb etnikai kisebbsége továbbra is megkülönböztetéssel néz szembe, és egyenlőtlen mértékben fér hozzá a különféle létfontosságú szolgáltatásokhoz