A foglalkoztatás, oktatás, lakhatás és egészségügyi szolgáltatások tartós akadályainak nyomatékosítása mellett a jelentésből az is kitűnik, hogy a felmérésben megkérdezett romák 40 százaléka úgy érezte, hogy az elmúlt öt évben legalább egyszer hátrányos megkülönböztetés érte, de csak töredékük tett panaszt az ügyben. Bár az adatok kijózanítóak, a jelentés olyan létfontosságú információkat mutat be, amelyek egyedülálló forrást biztosíthatnak a romák alapvető jogainak tiszteletben tartása iránt elkötelezett politikai döntéshozók számára.

A jelentés egy felmérésen alapul, amelyben hozzávetőleg 8000 személyes interjú során közel 34 000, roma háztartásban élő személyről gyűjtöttek adatokat az Európai Unió (EU) kilenc tagállamában. A jelentés az FRA-nak az Európai Unió kisebbségekről és hátrányos megkülönböztetésről készült második felmérése (EU-MIDIS II) eredményeiből közöl válogatást, amelynek keretében körülbelül 26 000 bevándorló vagy kisebbségi háttérrel rendelkező, az EU területén élő személy helyzetét vizsgálták meg. Az Európai Unió kisebbségekről és hátrányos megkülönböztetésről szóló felmérése meghatározó része az ügynökség az irányú kötelezettségvállalásának, hogy adatokat gyűjt és közöl a normálpopulációs felmérésekben nem szereplő csoportokról. Az ügynökségnek ez a harmadik romákkal foglalkozó felmérése.

Tartalom

1. Miért van szükség erre a felmérésre?
2. Fontosabb megállapítások és az FRA véleményei
3. Mit mutatnak az eredmények?
   • Szegénység és marginalizált életkörülmények
   • Munkaerőpiaci részvéte
   • Oktatás
   • Egészségügy
   • Lakhatás
   • Megkülönböztetés és jogtudatosság
4. A felmérésről dióhéjban